Tegnap besétáltunk a Füredi úti Mc Drive-ba. Habár mint minden környékén lakónak nekünk is forog a gyomrunk a terjengő „meki-szagtól”, a csoki-szószos fagylaltért néha megéri félredobni meggyőződéseinket. Nem csalódtunk az előítéletünkben. Azt kaptuk amit vártunk. Se többet, se kevesebbet.
A menedzser mikor meglátta, hogy várakozunk odasietett hozzánk, majd a másodpercenként kiejtett szavak Guinness rekordját simán verdeső tempóban ledarálta a - gondolom szokásos - szöveget.
Ne kérjétek, hogy idézzem, nemcsak azért mert rossz a memóriám, hanem mert egy szót sem értettem belőle.
Válaszunk egyszerű volt: - két csokis McFreezt! Gondoltuk arra kíváncsi, hogy mit is akarunk, de nem. Tévedtünk…
Kis köhintés után jött az ismételt kérdés: - Smart kártyátok van? – a nyomaték megvolt, hozzá az „úgyis hülyének nézlek titeket” tekintet.
Nem nekünk nincs, mezei kártyátlan vendégek vagyunk.--- Gyorsan át is passzolt minket egy hölgyikéhez. A topmenedzser el, a lány ismét darál nekünk, próbálkozunk ismét a McFreez-zel. Ahogy kimondtuk elordítja magát, egyenesen az arcunkba:- Két csokis Mcfreez!
Négy dobhártya mínusz, két fagyi plusz, és további ítéletek…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.